Gazdisarok
-
Hurrá, kutyával túrázunk! – Kisokos kezdő kalandoroknak (1. rész)
Hurrá, újra itt a nyár! Vele pedig beköszöntött a túraszezon azoknak a négylábúaknak is, akiknek a testükre hulló csapadékkal szemben határozott ellenérzéseik vannak, és ki nem tennék a mancsukat a lakásból hosszabb távra 20 fok alatt. Ugyan, ha választani kell, én sokkal inkább az enyhébb hőmérsékletre szavazok a kirándulások szempontjából, Dongó nem az a tacsi, aki jól viselné a fent említett időjárási viszonyokat. Idén pedig a tavasz a csapadékos, hűvös, szeszélyes arcát fordította felénk, és olyan kitartóan hozta az újabb és újabb hidegfrontokat, hogy nem sok alkalmunk volt túrázni. Aztán hipp-hopp, minden finomkodás nélkül berobbant a nyár, úgyhogy már csak választani kell hazánk szebbnél szebb útvonalai között. Azért pedig, hogy…
-
Így készítettem bújós ágyat Dongónak
Az utóbbi időben már annyiszor jött velem szembe bújós fekhelyek hirdetése, hogy kezdtem égi jelnek érezni a dolgot, és elhatároztam, hogy varrok egyet az ebnek. Mivel az ággyal, amit annak idején Dongó érkezésére készítettem, a kivitelezés során kissé meggyűlt a bajom, a bújós kuckó összeállítását most előzőleg alaposan megterveztem. Ebben a bejegyzésben összefoglalom a lépéseket, hozzávalókat, praktikákat, hátha kedvet kaptok hozzá Ti is! 🙂 Először is a méretet határoztam meg. Úgy gondoltam, hogy egy 70 cm átmérőjű kör alakú, és 20 cm magas ágy elég nagy, puha és meleg lesz, még a kis vacogósnak is. Nos, kényelmesen elfér rajta még akkor is, ha kinyújtózik, de ha újra kezdeném, akkor sem…
-
Egy álom valóra válik – avagy hogyan készültünk fel Dongó érkezésére
Attól a perctől, hogy elhatároztuk magunkat a kutyás lét mellett (egy korábbi posztból tudhatjátok, hogy ez nem hirtelen döntés volt, hosszas mérlegelés előzte meg), a mindennapjaimat valami különös, édes, huncut szellő lengte körbe. Nem változott a napirendem, ugyanazok voltak a munkám során a feladataim, ugyanaz volt a délutánok menetrendje, de mégis, éreztem a szürke fátyol mögül kitörő kacér, vidám fénysugarakat. Egy csoda volt érkezőben! Dobva a költői hasonlatokat és körmondatokat, egy nagyon izgalmas időszak volt ez, hiszen két hét alatt kellett mindennel elkészülnünk. Egyikünk számára sem volt újdonság a kutya a háznál, mert mindkettőnk családjában volt, vagy van kutyus, de ez a szitu most más volt. Őt most mi fogjuk…
-
Lakásban kutya? Ne már! De már!
Azt, hogy Dongó az életünk részévé váljon, sokéves vívódás előzte meg. Érvek és ellenérvek csatája volt ez, ahol sokszor nem volt egyértelmű, hogy melyiket mondja a szív, és melyiket az ész. A gyermekkor óta tartó vágy egy édes szőrgombóc társasága után, és a felelősségtudat harca, ami óvatosságra int, mert a mi örömünk, amit Ő szerez nekünk, nem lehet fontosabb, mint az, hogy Ő jól érezze magát. Az, hogy nekünk jó, mi sokat kuncogunk miatta, vagy éppen rajta, a fontossági sorban csak az után következhet, hogy Ő boldog, kiegyensúlyozott, és nem szenvedi meg a társasházi életet. Itt persze fontos tényező az, hogy mindketten dolgozunk, zömében azonos munkarendben, ami azt jelenti, hogy…