Zsongó Dongó
-
Fogas kérdés
Kezdenek igazán nagyon kihozni a sodromból a fogacskáim! Pedig sokáig nagyon jól megvoltunk, teljes egyetértésben zsiványkodtunk, titkos szövetségünk remekül működött, egymás tökéletes cinkosai voltunk. Aztán, néhány hete valami megváltozott, és kezdetét vette a szégyenletes árulások sötét korszaka. Először az elsők lojalitása ingott meg. Éppen egy nagy almaszeletbe haraptam bele, amikor úgy éreztem, valami nincs rendjén. Mintha egy fog megmozdult volna a nyelvem hegyénél. Akkor még nem gyanítottam, hogy ez a tömeges hitszegés, lázadás első jele volt. Bárcsak sejtettem volna! Egy kicsit megpiszkáltam, mamókáztam, de nem moccant újra. Így hát boldog tudatlanságban folytattam a napi rutinomat. Sétáltam, mindent (is) megszagoltam, üdvözöltem a mancsos pajtikat, egy kicsit makrancoskodtam az útirány meghatározásakor –…
-
Dongó fejében
Egyszer valaki azt kérdezte tőlem, hogy ha három természetfeletti képességet kívánhatnék magamnak, melyek lennének azok. Kettőt gondolkodás nélkül fel tudtam sorolni. Ezek közül az egyik az volt, hogy értsem az állatok beszédét, és ők is értsenek engem. Hajh, ha pontosan érteném Dongó minden gondolatát! Nézem azt a csillogó szempárt, figyelem a metakommunikációs jeleket, de biztosra veszem, hogy amit lefordítok, az a közelébe sem ér annak, amit valójában mondani szeretne nekünk. Igyekszem a fantáziámat használva elképzelni, hogy mi járhat abban a kis okos fejében. Hova mész, mehetek veled? Inkább megyek! Most mit csinálsz? Ugye azt nekem szeleteled? Az az én második reggelim ugye? Adsz belőle? Egy picit? Vagy csak ejts le…
-
Részlet egy kiskutya naplójából
Ezt sem rághatom, azt sem ehetem meg, és persze az ágyamat sem cincálhatom szét. Pedig a kanapé érdekes ízű, az a bogyó a kertben fura szagú, tépni pedig olyan izgalmas. Na de jól van, Ti akartátok! Bosszúm lecsap rátok! Halkan kirobogok. Győzelem! Nem látták meg! Itt van kezdetnek ez a cipő…. Micsoda illatok! Jól benyálazom. Háháá, nem is vették észre! Mi lenne, ha egy icipicit belecsípnék? Éppen csak a fogam hegyével. Juj, ez annyira izgalmas, most sem buktam le! Mi lenne, ha mondjuk… egészen nagyon óvatosan… és nagyon fürge is leszek… és néma, mint a sötét éjszaka… Azért még rájuk sandítok. Most meg mit néznek? Már nincs is a számban!…
-
Én, Dongó
Sziasztok! Szeretnék bemutatkozni Nektek. 2020. január 1-jén születtem. Amikor a világra jöttem, óriási ünneplés, hangoskodás volt mindenhol! Ameddig csak a tacskó fül hall, minden sistergett, durrogott, és az ég is zengett! Minden bizonnyal azért, mert már nagyon vártak engem és az öt tesómat! Nagyon fontos lehetek a világnak! Már nagy vagyok, szóval már nem a tesóimmal lakom, hanem két hosszúlábúval, a gazdikkal. Egyszer, amikor még a tesóimmal éltem, eljöttek hozzám, hogy szórakozzunk. Jó szaguk volt, viccesek voltak, jót játszottunk. Így később, amikor láttam, hogy megint itt vannak, nagyon boldog voltam! Futottam hozzájuk a kapuig, a szőrösnek egy picit le is pisiltem a cipőjét, hogy tudja, mennyire nagyon örülök neki. Hoztak…