Így készítettem bújós ágyat Dongónak
Az utóbbi időben már annyiszor jött velem szembe bújós fekhelyek hirdetése, hogy kezdtem égi jelnek érezni a dolgot, és elhatároztam, hogy varrok egyet az ebnek. Mivel az ággyal, amit annak idején Dongó érkezésére készítettem, a kivitelezés során kissé meggyűlt a bajom, a bújós kuckó összeállítását most előzőleg alaposan megterveztem. Ebben a bejegyzésben összefoglalom a lépéseket, hozzávalókat, praktikákat, hátha kedvet kaptok hozzá Ti is! 🙂
Először is a méretet határoztam meg. Úgy gondoltam, hogy egy 70 cm átmérőjű kör alakú, és 20 cm magas ágy elég nagy, puha és meleg lesz, még a kis vacogósnak is. Nos, kényelmesen elfér rajta még akkor is, ha kinyújtózik, de ha újra kezdeném, akkor sem készítenék kisebbet. A magassága pedig azért lett ekkora, hogy a padló felől is jól szigeteljen (ugyan az első emeleten lakunk, de nincsen padlófűtés).
A hozzávalók:
A biztonság kedvéért belső huzatot is varrtam (esetleges rágáskár elleni védekezés okán), ebbe ment bele a tömőanyag. A pihepuha huzat a bújórésszel pedig erre került rá. Ja, és ami fontos, géppel varrtam, ha kézzel kezdtem volna neki, szerintem még mindig dolgoznék rajta.
A belső huzathoz egy vastag lepedőt használtam.
A tömőanyagom szilikonizált poliészter golyó volt (azért szeretem, mert egyenletesen lehet vele tölteni), de a vatelin vagy a szivacs is megfelelő. Ehhez a mérethez majdnem 2 kg-ot használtam fel.
A külső huzat well-soft anyagból készült, valamint a zsák tetejére (csupán dekor gyanánt) cuki, állatmintás pamutvásznat varrtam.
Papír a sablonokhoz, mérőszalag, varrógép, gombostű, olló, filc, tépőzár.
A folyamat:
Szabás
Először is sablont készítettem a szabáshoz. Sütőpapírból kivágtam egy 70 cm átmérőjű kört, ennek a segítségével rajzoltam fel a lepedőre és a well-soft anyagra is a 2-2 alapot (1 cm ráhagyással szoktam dolgozni a varrásszélesség miatt, de akár a sablont is rajzolhatjátok ennyivel nagyobbra). A well-softra tűhegyű filccel tudtam jól láthatóan rajzolni.
Ezt követően kiszabtam az ágy magasságát adó „csíkot”, vagyis azt az anyagot, amely az ágy teteje és alja között lesz. Sok év után újra használnom kellett a geometriai alapismereteimet, mert itt az anyag hosszát bizony a kör kerülete határozta meg. (Na, annak idején ezt sem gondoltam volna, hogy a gyakorlatban, a mindennapok során használni fogom ezt a képletet! 😀 Azt hiszem, hogy ezzel el is buktam egy fogadást.) Szóval nekem 20×219,9 (persze kerekítettem 220-ra) cm-es anyagokra volt szükségem.
Végül következett a „bújó”, ami lényegében egy félkörív az ágy felett, ez alá bújva tud kuckózni az eb. Ennek nagyobbnak kell lennie, mint az ágy azért, hogy ne feszüljön rajta. Egy 90 cm átmérőjű félkört szabtam ki a pamutvászonból és a well-softból is.
Varrás
A belső bélés összevarrása nem volt túl bonyolult, legfeljebb az anyagok nagy mérete miatt forgattam nehezebben a varrógép talpa alatt a textileket. A kész huzaton kis rést hagytam a töméshez, majd azt is beöltöttem.
Ezt követően jött a külső huzat. Na, itt már párszor megálltam logisztikázni… Mit mivel kellene először összeölteni, mi legyen a sorrend? Felülről lefelé haladtam, a bújóval kezdtem a sort: a két félkört összevarrtam. Aztán ezt öltöttem a felső körhöz, itt a tűzés már több időt vett igénybe, mivel két eltérő nagyságú ívet kellett összeillesztenem, néhol ráncoltam. Vigyázzatok, a well-softban remekül meg tudnak bújni a gombostűk! A következő a téglalap volt, vagyis a perem. Végül már csak az ágyikó alja maradt. Mivel szerettem volna, ha a huzat mosható lenne, arra a körre, mely az ágy aljára kerül, vágtam egy lyukat az átló mentén. Ezen a résen tömtem be a kész, belső huzatos párnát, miután Dongót lehessegettem róla. A hasadékot tépőzárral lehet zárni.
Néhány tipp:
A well-soft remek anyag, meleg puha, viszont nem túl alaktartó, könnyen nyúlik. Olykor segítenem kellett a gép talpának, hogy ne nyújtsa az anyagot. Emiatt érdemes sűrűn tűzni, nagyfejű gombostűvel, mert az jobban látható. Ez az anyag nagyon „szöszöl” vágáskor, nem javasolt porszívózni szabás és varrás előtt! 🙂
Jó munkát kívánok Nektek is! 🙂